Nos, véleményem szerint ez egy igen bonyolult és komplikált
kérdés. Több nézőpont felől meg lehet közelíteni, azonban azt fogjuk látni,
hogy nem létezik egységes, általános definíció. Ennek részben történeti,
részben fogalmi okai vannak. Hisz a művészet egy igen tág és elvont fogalom;
minden korban másképp vélekedtek róla.
A mai művészetfogalmunk a XVIII. században jött létre Charles
Battaux nyomán. Természetesen előtte is foglalkoztak a művészetek kérdésével,
azonban a XVIII. század előtt nem jutott senkinek eszébe, hogy a különböző művészeti
ágak között kapcsolat áll fent.
Az ókorban a művészetek mesterségbeli tudást jelentettek,
amelyek szabályokon alapultak, és tanulhatóak voltak. De például az építészet,
költészet, festészet nem számított akkoriban művészetnek, mivel ezen
tevékenységek folytatásához nem kell szigorúan vett szabályokat követni, hanem
inkább tehetségen múlnak. Ugyanakkor sok olyan tevékenység számított „arsnak”,
ami ma már nem művészet. Ezeket csoportosították; elkülöníthetünk élethez
szükséges arsokat – ilyen például az építészet; szórakoztató arsok: festészet;
illetve a tökéletesség kedvéért művelt művészetek: matematika, csillagászat. A
legbevettebb csoportosítás is az ókorban alakult ki, és a középkorban még
elfogadott volt: a mechanikus művészetek és a szabad művészetek. A szabad
művészetek nem igényeltek semmiféle fizikai erőfeszítést, ahogy a mechanikus
arsok szellemit. A szabadművészeteket felsőbb rangúnak tartották a
mechanikusnál, és egy idő után ez is vált uralkodóvá.
A középkorban hét szabad művészet jött létre, és ez
történeti változást is hozott magával: a kézműves tevékenységek kikerültek a
művészet fogalomköréből, de a tudományt és költészetet beemelték. A reneszánsz
idején viszont a kézművesség kikerült, mivel a kézművesek magasabb pozícióba
akartak kerülni alkotásaik révén. A költészet ellenben bekerült, amelynek oka
abban keresendő, hogy újra elővették Arisztotelész műveit. A reneszánsz kori
emberek elkezdtek úgy gondolkodni, hogy az építészet, szobrászat, festészet
szorosabban összetartozik. A zene és színház is bekerült még a művészetek
fogalomkörébe, utóbbi a költészethez kapcsolódva. A tudományok a XVII. században
kerültek ki, mivel rájöttek, hogy teljesen más a logikája, mint a többi
művészetnek.
Ekkor, a XVI-XVII. században kezdtek el a művészet fogalmán
gondolkodni, hogy mi köti össze ezeket a tevékenységeket, illetve összefoglaló
nevet is akartak nekik találni. Ez egy hosszú folyamat volt, és rengetegen
kísérelték megválaszolni ezeket a kérdéseket. Felsorolok pár példát, amelyeket
nyomban el is vetettek. „Elmés” művészetek: ezt azért vetették el, mert ez a
név a tudományokra is illik. Nemes művészetek: lealacsonyítja a többi, nem
művészi tevékenységet.
Közös megegyezés a 18. században született, a bevezetőben
említett Charles Battaux filozófus nyomán Franciaországban. Azonban a mai
művészetfogalmunk nem csak neki köszönhető, mivel sokan részt vettek a fogalom a
megalkotásában – főképp teokratikusok, illetve a párizsi műveltség. Azonban Battaux fogalmazta meg 1746-ban írt,
„Az egyetlen elvre visszavezetett szépművészetek” című művében. Ez is lett a
művészetek közös elnevezése: szépművészetek. A zenét, költészetet,
szobrászatot, és táncot sorolja ide. Az
építészetet és retorikát nem, ezeket rokonterületnek tartják. A XVIII. század
előtt a művészetekről nem úgy gondolkodtak, mint egységes rendszerről, sőt,
számtalan olyan mű létezik, amelyeket nem tartottak alkotásnak annak idején,
manapság viszont igen.
Azért kapta ezt az elnevezést – „szépművészetek” – mivel a
szép természetet utánozzák ezek a tevékenységek.
Manapság viszont jóval tágabb a művészetértelmezés, mivel
sok új művészeti ág jelent meg (pl. film, fotó, street art…), illetve sok olyan
alkotás van, ami nem szép. Azonban, ha a szépet elhagyja a művészet, akkor mi marad…?
Konklúzió: új elméletet kell keresni, ahelyett, hogy
eldobnánk az eddigi műveket.
De mitől lesz egy műalkotás műalkotás, illetve hogyan tudjuk
megkülönböztetni más tevékenységektől? Formalista elméletek szerint művészet
az, ahogyan az adott műalkotás meg van csinálva. Ezzel viszont vitatkoznék,
mivel szerintem nem csak ez a lényeg, egy műalkotás létrehozásához számtalan
összetevő szükségeltetik.
A művészet általános meghatározásához tudni kell, mi a közös
pont, mi a lényege ezen tevékenységeknek. Számtalan részmagyarázat létezik, de
ha egymás mellé tennénk őket, az sem adná ki a teljes képet. A művészet
megfoghatatlan, nem lehet körülírni pár mondatban, de véleményem szerint talán
nem is kell. Ha személy szerint nekem kéne meghatározást kitalálni, én nem a
közös pontokat igyekezném összeszedni, hanem próbálnám azt megfogni, hogy miért
nem tudjuk definiálni. Ennek főként történeti okai vannak, amiket fentebb
vázoltam. Mindazonáltal szerintem nem biztos, hogy szükséges lenne definiálni a
művészeteket, mivel ezáltal keretek közé szorítjuk. Természetesen ezzel nem azt
mondom, hogy nem kell semmiféle rendszer. De ahány ember, annyiféle felfogás
létezik. A művészet szerintem szubjektív, ahogyan a szépség és rútság fogalma
is. Nem lesz két ember, aki ugyanúgy vélekedik ezekről a kérdésekről. Szép az,
amit annak látunk, és a művészetek számomra a szépséget jelentik. Számtalan
olyan műalkotás van, amelyeket ugyan műalkotásnak tartok, mégsem találok bennük
semmi megkapót. És olyanok is, amiket ugyan „alkotásnak” titulálnak, de én nem
tartok sokra. Marcel Duchamp 1917-ben egy piszoárt nyújtott be egy nyílt
pályázatra, amely azt hirdette, hogy teljesen nyitottak. A művészet
definíciójára hivatkozva azonban visszautasították, de később sokszor előkerült
a piszoár, mint művészeti alkotás. Egyetlen dolog teszi a közönséges,
használati tárgyakat „alkotássá”, és különbözteti meg tőlük: maga az intézmény.
Hogy ez a tárgy, lett légyen akár szó vécéülőkéről, akár felmosórongyról, hol
van elhelyezve. Ha egy galériában van kiállítva, és szignózva van, akkor már
„alkotás.” Nálam viszont ezek az „alkotások” nem férnek bele a
művészetfogalmamba, és nem is tartom annak őket; ezért is írtam, hogy maga a
fogalom is teljesen szubjektív.
Kinek mit jelent személyesen a művészet, és mi fér bele,
illetve mi nem fér bele ebbe a fogalomba?
(A cikk megíráshoz az órai jegyzeteimet és a saját gondolataimat használtam fel.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése